udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
96
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-96
Névmutató:
Alföldi László
1995. április 1.
Ápr. 1-jén, Cseres Tibor /1915-1993/ születésének 80. évfordulóján leplezték le szülőfalujában, Gyergyóremetén Burján Gáll Emil bronzba öntött plakettjét. Az emlékülésen és a koszorúzáson megjelent Alföldi László a követség részéről, Tornai József a Magyar Írószövetség elnöke, Kántor Lajos, a MÚRE elnöke, Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke, Kötő József, az EMKE főtitkára és még sokan mások. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./ Ezután került sor a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület megalakítására, melynek tiszteletbeli elnökéül özv. Cseres Tibornét kérték fel, elnökéül pedig Papp Mihályt választották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 4., 506. sz./1996. június 21.
Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1999. szeptember 8.
Szept. 15-től új vezetője lesz a kolozsvári magyar főkonzulátusnak: a magyar külügyminisztérium visszavonta Bitay Károly megbízatását és Alföldi Lászlót nevezte ki az intézmény élére. Alföldi László ismerősként tér vissza Kolozsvárra, a 80-as években ugyanis konzuli tisztséget töltött be a magyar főkonzulátuson. Mint ismeretes, tevékenységüknek a Ceausescu-rezsim vetett véget 1988-ban, kiutasítva a főkonzulátus tagjait az országból. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Új magyar főkonzul Kolozsváron Bitay Károly utódja Alföldi László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./1999. szeptember 16.
A harciasan magyarellenes Cotidianul román napilap szept. 15-i számában azt írta, hogy "Orbán Viktor magyar miniszterelnök leleményes fiú: Magyarország új kolozsvári főkonzulja egy kém". Az újság szerint Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hevesen támadta a román külügyminisztériumot és Radu Vasile miniszterelnököt, mivel "anélkül járultak hozzá Alföldi László főkonzuli kinevezéséhez, hogy ellenőrizték volna a diplomata életrajzát". A lap azt állította, hogy Alföldi László 1988-ig alkonzul volt Kolozsváron, amikor "egy kémbotrány nyomán Ceausescu ürügyet talált arra, hogy bezárassa a konzulátust". /Sajtótámadás az új magyar főkonzul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./1999. szeptember 17.
Gheorghe Funar szélsőségesen nacionalista kolozsvári polgármester tiltakozó utcai tüntetésekkel kívánja fogadni Alföldi László új magyar főkonzult, akit a volt kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu után ő is nemkívánatos személynek akar nyilváníttatni Romániában és Kolozsvárott. A román sajtó ismertette azt az ultimátumszerű levelet, amelyet a kolozsvári polgármester Radu Vasile miniszterelnöknek küldött. Funar azt követeli, hogy a kormány szeptember 20-ig - a magyar főkonzul megbízólevelének tervezett átadásáig - vonja vissza a kinevezéshez adott jóváhagyását. Ellenkező esetben tiltakozó utcai tüntetéseket szervez városában és sztrájkőrséget rendel ki a kolozsvári magyar főkonzulátus épületéhez. Gheorghe Funar két évvel ezelőtt, a kolozsvári főkonzulátus újranyitásakor már botrányt kavart: kitartóan követelte, hogy vonják be az épületről a magyar nemzeti lobogót, majd igazi román hősként ünnepeltette és megjutalmazta a polgármesteri hivatalnak azt az alkalmazottját, aki ellopta a zászlót a helyéről. /Gh. Funar utcai tüntetést tervez az új kolozsvári magyar főkonzul fogadására. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ Horváth Gábor magyar külügyi szóvivője Gheorghe Funar tiltakozása kapcsán nyilatkozott: Funar vádjai mérföldekre vannak a magyar-román együttműködés elmélyítésére irányuló közös céloktól. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a kolozsvári főkonzulátus működésével kapcsolatban, sajnos, eddig is voltak olyan szélsőséges történések, "amelyek azonban nem tudták megzavarni a jól alakuló magyar-román együttműködési folyamatot." Alföldi teljes mértékben élvezi a külügyi vezetés bizalmát, hiszen a magyar-román kapcsolatok fejlesztése terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik, s immár harmadszor teljesít diplomáciai szolgálatot Romániában. Hozzátette: román részről hivatalosan sem merült fel vele szemben semmiféle kifogás. /Horváth Gábor Gheorghe Funar tiltakozása kapcsán nyilatkozott. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./1999. szeptember 18.
Szept. 16-án este táblát helyeztek el Kolozsvár főterén, a magyar főkonzulátus épülete előtt azzal a felirattal, hogy "Itt található a magyar kémfészek". A durva provokáció hátterében Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere áll, aki napok óta valóságos hadjáratot folytatott a kinevezett új magyar főkonzul, Alföldi László személye ellen. Funar arra hivatkozott, hogy a kolozsvári magyar konzulátust 1988 júliusában a volt kommunista diktátor azért záratta be, mert a képviselet "kémtevékenységet" folytatott. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta : szept. 16-án éjszaka telefonon felhívta Constantin Dudu Ionescu belügyminisztert, és arra figyelmeztette, hogy Kolozsvárott diplomáciai konfliktus keletkezhet. Egyben kérte közbelépését ennek megakadályozására. A tábla megjelenése után Buchwald Péter kolozsvári alprefektus a városi rendőrkapitányt kérte a magyarellenes felirat eltávolítására. Szept. 16-án Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő így nyilatkozott az Alföldi-ügyben Budapesten: "Az Alföldi Lászlót ért alaptalan vádak a kétoldalú kapcsolatokat megzavarni törekvő, ám kommentálásra sem méltó politikai kultúra maradványai..." - Szept. 17-én reggelre eltűnt a kolozsvári magyar főkonzulátus előtti gyalázkodó tábla. Több helyi napilap szerint Gheorghe Funar polgármester ezzel diverziókeltéssel próbálta elterelni a figyelmet a rá leselkedő valós veszélyről. A Ziua de Ardeal napilap ugyanis Funar közeli letartóztatásáról írt, fölemlítvén a Nagy-Románia Párt főtitkárának egyik legnyilvánvalóbb törvénysértését. Az Alimentara Rt. igazgatója, Ioan Muresan másodszor is beperelte a polgármestert, aki megtagadta a vásárcsarnok földszintjére tervezett áruház megvalósításához szükséges építkezési engedély kibocsátását. Az első kereset kapcsán végleges ítéletet született, amely az engedély azonnali hatállyal történő kibocsátására kötelezte Funart.- A mostani egyébként Funar második, diplomáciai botrányt is kavarható megnyilvánulása, miután két ével ezelőtt kitüntetésben részesítette azt a hivatali alkalmazottat, aki lelopta a magyar lobogót az épület homlokzatáról. /(Turós-Jakab László): Tábla a konzulátus előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./1999. szeptember 20.
Mind a magyar, mind a román külügyi szóvivő a kétoldalú kapcsolatok jelenlegi légkörétől idegennek tartja Kolozsvár polgármesterének múlt heti megnyilvánulását. Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője elmondta: a kolozsvári új magyar főkonzul, akit a város polgármestere kémkedéssel vádol, egyike volt azon magyar diplomatáknak, akiknek a Ceausescu-rezsim döntése alapján "hamis vádak" miatt távozniuk kellett Romániából. A magyar külügyminisztérium szerint az Alföldi László ellen felhozott vádak "fényévnyire" találhatók a román-magyar kapcsolatok jelenlegi légkörétől.- Simona Miculescu román külügyi szóvivő kijelentette: a külügyminisztérium nem hagyja magát belevonni a politikai okok miatt kirobbant agitációba. "A román külügyminisztérium a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében érdekelt" - mondta a szóvivő. - Az Emberi Jogokat Védő Liga (LADO) kolozsvári fiókja által szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában kifejtette: "Gheorghe Funar akciója törvénytelen cselekedet, és a polgármester durván túllépte a 69-es törvényben foglalt hatáskörét". - Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter szerint a polgármester minősíthetetlen cselekedete egy olyan provokáció, amelynek célja a lakosság egy bizonyos rétegének felheccelése. Szerinte ennek jogi következményei is kell legyenek. /Jogi következményei lehetnek a polgármester gyalázkodásának - véli Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 21.
Alföldi László, Magyarország új főkonzulja szept. 20-án Bukarestben átadta megbízólevelét a román külügyminisztériumnak. Ezzel megkezdhette hivatalos tevékenységét. /Balló Áron: A zajosnak szánt hangulatkeltés nem érte el célját. Kolozsváron hivatalába iktatták az új magyar főkonzult. Exkluzív interjú Alföldi Lászlóval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./1999. szeptember 22.
Az Adevarul című román napilap szerint Funar polgármester levelet írt Radu Vasile kormányfőnek, akivel telefonon is beszélt, és állítólag "megegyezett vele Alföldi László konzuli kinevezéséről". Funar a többi között arra kérte a kormányfőt, hogy ha a magyar hatóságok 48 órán belül nem rakatják vissza a román nemzeti zászlót a szegedi román konzulátus épületére, akkor a kölcsönösségi elv alapján a román hatóságok vetessék le a kolozsvári magyar konzulátus épületéről a "Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászlót, és cseréljék fel ezt a Magyar Köztársaság állami zászlajával, amin nincs címer". A Ziua kommentárjában ezt írta "Felelőtlenség figyelmen kívül hagyni megzavarodott kirohanásait. Előbb vagy utóbb előfordulhat, hogy egyenesen bűnnek bizonyul, ha szándékosan nem vesznek tudomást Funarról." A román rádió szept. 21-i déli híradójában arról számolt be, hogy Virgil Magureanu, a román hírszerzés 1990-1997 közötti vezetője, aki most az általa alapított Román Nemzeti Párt (PNR) ideiglenes elnöke, sajtóértekezletén "pártja vezetősége nevében felhívta a figyelmet az Alföldi Lászlóval, Magyarország új romániai konzuljával kapcsolatos kémkedési gyanúra, amit nagyobb figyelemmel kell kezelni. Az ügy önmagában nagyon súlyos, és nem úgy kell hozzáállni, ahogy azt Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere tette." /A keddi román napilapok szerint Kolozsvár polgármestere újabb provokációkra készül a magyar főkonzulátus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./1999. szeptember 23.
Az elkövetkező napokban Gheorghe Funar polgármester újabb akciókat szervez Alföldi László magyar főkonzul hivatalba iktatása ellen: felhívást intézett "polgártársaihoz" a tiltakozásra figyelmeztető levelet küldött a városi ügyészséghez és a Román Hírszerző Szolgálat SRI/ kolozsvári irodájának vezetőjéhez, tüntetésre hívta a város polgárait. Végül bejelentette: a sintérközpont máris szabadon engedte az első, piros-fehér-zöldre festett kóbor kutyákat. Funar Kolozsvár lakosságához intézett felhívásában a polgármester kifejtette: "mindaddig, amíg a kolozsvári magyar főkonzulátus élén Alföldi László, a magyar kémszolgálat magas rangú tisztségviselője lesz, akit 1988-ban országunk és nemzeti érdekeink ellen kifejtett kémtevékenység miatt kiutasítottak az országból, ne kerüljenek kapcsolatba az intézménnyel és a kém főkonzullal. A büntető törvénykönyv 155-ös cikkelye értelmében ugyanis egy kémmel való kapcsolatteremtés árulásnak számít, és az elkövetőknek pedig el kell viselniük a megfelelő büntetést". Funar arra kérte Constantin Serbant, az RHSZ kolozsvári fiókjának vezetőjét, hogy éjjel-nappal tartsák megfigyelés alatt Alföldit. A polgármester felszólította a városi ügyészséget is, "hozzanak intézkedéseket a főkonzulátus képviselőivel kapcsolatot felvevő valamennyi személy azonosítására, mivel a büntető törvénykönyv értelmében árulással vádolhatók". - Eckstein-Kovács Péter, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője szerint a polgármester intézkedései kimerítik a hatalommal való visszaélés bűncselekményét. Ez hivatalból üldözendő bűncselekmény, amelyet az ügyészség kötelessége kivizsgálni - mondta. A kóbor kutyák befestésével kapcsolatban Liviu Medrea, a Közterület-Fenntartó Vállalat igazgatója kijelentette, hogy a sintérközpont egyetlen kutyáját sem fogják lefesteni. /Kiss Olivér: Újabb támadásba lendült a polgármester. A városháza a lakosság megfélemlítésével próbálkozik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./1999. szeptember 24.
Szept. 24-én Gheorghe Funar polgármester megtartotta az újabb tiltakozó gyűlését. Kolozsváron, a Városháza nagytermében szervezett nyilvános összejövetelre a polgármester Alföldi László magyar főkonzult is meghívta, aki természetesen nem ment el. A résztvevőknek szétosztották a polgármester Göncz Árpád magyar államfőnek írt levelét. A levél szerint szándékosan nem tudatták Göncz Árpáddal, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus élére a magyar hírszerző szolgálat volt kommunista tisztjét nevezték ki, akit 1988-ban kémkedés vádjával kiutasítottak az országból. Funar szerint "a magyarokat gyávaság jellemzi", ezért nem jött el Alföldi László erre a gyűlésre. Funar arról értesült, hogy Eckstein-Kovács Péter és Frunda György segítségével Alföldi pert akar indítani ellene. "Alig várom, hogy a bíróság elé kerüljünk" - mondta. Funar bemutatta a hajdani 0110-es kémelhárító osztag vezetőjét Ion Serbanoiut, akit arra kért, fedje fel a magyar főkonzulátuson 1988 előtt zajlott kémtevékenységet. Serbanoiu elmondta: feladata a Ceausescu által beszüntetett kolozsvári magyar főkonzulátuson zajlott kémtevékenység felderítése és elhárítása volt. "Elmondhatom Önöknek, hogy 1988-ban a román állam valóban nem nyilvánította nemkívánatos személynek a magyar főkonzulátus alkalmazottait, mert a testvéri kapcsolatot fenntartó szocialista országok között ez nem történhetett meg. De ez nem azt jelenti, hogy nem foglalkoztak kémkedéssel és románellenes tevékenységgel" - mondta. Funar bejelentette: szeptember 28-án utcai tüntetést szervez. /Tiltakozó gyűlés a Városházán. Göncz Árpáddal "levelezik" a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1999. szeptember 30.
A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1999. október 4.
Okt. 3-án, vasárnap tartották a Partiumi Keresztény Egyetem ünnepélyes évnyitóját. Tőkés László püspök mondott beszédet. Dr. Kovács Béla, az immár Partiumi Keresztény Egyetemmé vált felsőoktatási intézet rektora arról beszélt, hogy az elmúlt kilenc év nehézségei ellenére az intézmény fennmaradt, végre önállóvá vált. A Pro Universitate Partium Alapítványt szept. 20-án a törvényszék is jóváhagyta. Az akkreditációs törvény értelmében kérik a Partiumi Keresztény Egyetem működési engedélyét, amelynek elnyerésére reális esély van. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter beszédében méltatta a kezdeményezést. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője Németh Zsolt külügyi államtitkár nevében is szólt "az iskolák fölöttébb szükséges voltáról", Apáczai Csere János gondolatainak időszerűségéről. Alföldi László magyar kolozsvári főkonzul Orbán Viktor miniszterelnöknek a nevében is köszöntött mindenkit, majd a magyar kormány támogatásáról, odafigyeléséről biztosította az alakuló egyetemet. /Partiumi Keresztény Egyetem. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 4./1999. október 19.
Csucsa már csak öt magyar lelket számlál, ennek ellenére Csucsán is megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról, szabadságharcról. A Kalotaszegi Református Egyházmegye nőszövetsége és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény a csucsai református templomban kezdődött. Pásztor Jánosné lelkipásztor, a magyar református nőszövetség országos elnöke tartott előadást Bemről és Czetz Jánosról, a legfiatalabb negyvennyolcas tábornokról. Alföldi László magyar főkonzul beszéde után a zsoboki egyházközség kórusa énekelt, és megkoszorúzták a két fentebb említett tábornok tiszteletére készített emléktáblát, melyet egy éve helyeztek el az újjáépített templomban. /(péntek): Apadó közösség ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./1999. október 21.
Kolozsvár polgármesteri hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy "megfigyelés alá helyezik" azokat a közéleti személyiségeket, akik okt. 22-én részt vesznek a "szekuritátés ügynök", Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul szervezte fogadáson, amelyen az 1956-os forradalomra emlékeznek. A közlemény szerint nyilvánosságra hozzák mindazoknak a nevét, akik eleget tettek a meghívásnak, mert a büntető törvénykönyv értelmében egy ilyen fogadáson történő részvétel "hazaárulást" jelent és büntetendő. - Soltész Levente konzul az esetet kommentálva elmondta: "A közlemény a szerzőjét minősíti. Ez és a hasonló megnyilvánulások, jelenségek kárt okoznak a magyar-román kapcsolatoknak és Románia nemzetközi megítélésének. Megfelelő időben és formában minderre hivatalosan is reagálni fogunk." /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./1999. október 22.
Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul okt. 21-én közleményben fejezte ki megdöbbenését a kolozsvári polgármester, Gheorghe Funar által elkövetett újabb rendkívül súlyos provokáció miatt. A polgármesteri hivatal nyíltan megfenyegetett minden román állampolgárt, aki megjelenik azon a fogadáson, amelyet a magyar főkonzulátus október 22-én a magyar nemzeti ünnep tiszteletére ad. "Mindez újabb, a magyar-román államközi kapcsolatok építését súlyosan mérgező, az államok közötti legalapvetőbb diplomáciai és udvariassági normákat durván sértő provokáció, amely szöges ellentétben áll a román állam vezető intézményei által megtestesített, a magyar-román kapcsolatokat egyébként jellemző jószomszédi, baráti, stratégiai partneri kapcsolatainkkal" - hangsúlyozta a közlemény. A magyar főkonzulátus bízik abban, hogy az illetékes román hatóságok mindent megtesznek majd azért, hogy a magyar nemzeti ünnep tiszteletére adott fogadás Kolozsváron méltóképpen, minden zavaró körülmény nélkül történhessen. "Természetesnek és elvárhatónak tekintjük azt is, hogy a hivatalos román intézmények a maguk részéről határozottan lépjenek fel a kolozsvári polgármester tudatos, rendszeres, a magyar-román kapcsolatokat súlyosan sértő és a Kolozsváron együtt élő nemzetiségek közötti gyűlöletkeltésre irányuló tevékenységével szemben" - szögezte le végezetül a magyar főkonzul közleménye. Az okt. 21-i román sajtó közzétette Funar polgármester Emil Constantinescu államfőnek küldött levelét. Az államfő okt. 22-én Kolozsváron tesz látogatást. Funar arra figyelmeztette az elnököt, hogy meg ne jelenjen a magyar főkonzulátus fogadásán, mert az Kolozsvár és egész Románia lakossága elleni súlyos sértés lenne. - Alföldi László kijelentette: amikor tudomásukra jutott az államfő kolozsvári látogatása, jelezték, hogy nagy megtiszteltetésnek vennék az államfő esetleges részvételét a fogadáson, de azt az udvarias választ kapták, hogy ezt már, sajnos, nem tudják az elnök zsúfolt programjába beilleszteni. A Ziua értesülései szerint a Nagy- Románia Párt már mintegy száz hivatásos botránykeltőt is felfogadott, hogy azok "riasszák el az elnököt a tévedés és a sértés elkövetésétől". /Alföldi László tiltakozik az újabb polgármesteri provokáció ellen Az NRP hivatásos botránykeltőket is alkalmazott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./1999. október 23.
Okt. 24-én Nagyváradon mintegy hatszázan gyűltek össze, hogy emlékezzenek Szacsvay Imrére, a magyar Országgyűlés jegyzőjére, akit 150 éve ezen a napon végeztek ki. Az ünnepség Szacsvay Imre szobránál kezdődött. Dr. Csapó I. József képviselő mondott beszédet, majd a jelenlegi magyar parlament valamennyi megjelent jegyzője nevében Kocsi László. Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul is beszélt az emlékezésen. A várad-olaszi templomban Tőkés László hirdetett igét. /Szűcs László: Ne sirassatok, emlékezzetek! = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./ Szacsvay Imre volt a parlament egyik legjelesebb, a pártok összebékítésére törekvő politikusa. Az ünnepségen Hegyesi Márton Bihar vármegye 1848-49-ben című könyvét mutatták be. Okt. 25-én tudományos emlékülést szerveztek a reformkori jogalkotásról. Előadást tartott Orosz István debreceni akadémikus, Egyed Ákos kolozsvári történész, dr.Fleisz János nagyváradi történész és Pálmány Béla történész, a Magyar Országgyűlés Levéltárának vezetője. /Mártír jegyzőre emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./1999. november 3.
Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készült interjúban kifejtette, hogy Kolozsváron, Erdély szellemi központjában hagyománya van annak, hogy különböző európai országok külképviseletet vagy legalábbis útlevélhivatalt, irodát tartanak fönn. A világban 12 magyar főkonzulátus van Ausztráliától Kanadáig. A Kárpát- medencei magyarsághoz fűződő sokrétű politikai, kulturális, gazdasági érdek miatt a kolozsvári főkonzulátus az egyik legfontosabb az összes közül. - A román vezetés végül is fölvállalt egy új szomszédságpolitikát, egy új regionális, integrációs politikát. A jelenlegi romániai helyzetre jellemző, állapíthatta meg, hogy születnek kormányhatározatok, születnek pozitív döntések, ugyanakkor ezeket visszavonják, ezek csak papíron léteznek. A magyar külképviseleteken Bukarestben, Kolozsvárt és sok más helyen 90 óta töretlen gyakorlat, hogy a külképviseletek a címeres zászlót használják. Ahol jelentős számú kisebbség él, Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban a magyar nemzet szimbólumát használják. A külképviselet vezetőjének joga van, hogy a külképviseleten kívül saját gépkocsiján, illetve rezidenciáján is a bécsi egyezmény szerint, de a magyar-román konzuli kapcsolatokról szóló egyezmény szerint is használja a fogadó ország sajátosságainak figyelembe vételével. - Ismeretes Kolozsvár polgármesterének hosszú évek óta tartó folyamatos, tudatosan gyűlöletkeltő, magyarellenes magatartása. Sajnos nincs olyan politikai légkör Kolozsváron, ami normális, elvárható lenne. - Egy polgármesternek nincs jogosítványa arra, hogy önálló külpolitikát folytasson. - Alföldi László bízik abban, hogy rövid időn belül létre fog jönni a bukaresti Magyar Kultúrház itteni fiókja. /Csomafáy Ferenc: Főkonzulátus és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./1999. november 8.
Nov. 8-án Nagybányára látogatott Alföldi László, kolozsvári magyar főkonzul. Ellátogatott Nagybányán a Németh László Középiskolába, ahol ma már több mint 400 magyar diák tanulhat anyanyelvén. Ekkor érkezett Budapestről Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége, élükön Szász Zoltán, az MTA Történeti Intézetének vezetője, velük tartott Berkesi Zoltán, a Nagybányáról kivándorolt sikeres üzletember , aki támogatja hajdani városát, Nagybányát. Az RMDSZ-székházban megtartott találkozón Alföldi László átadta az MTA idei kitüntetettjének Metz József ny. pedagógusnak a Pro Cultura Hungarica díjat. Szász Zoltán, aki valaha Metz József magyar- és történelemtanár tanítványaként éppen Nagybányán "jegyezte el" életét a történelemmel, meleg szavakkal emlékezett a "mester" immár nyolc és fél évtizedet kitöltő tudományos-oktatói-alkotói-kutatói- írói tevékenységéről. Metz József munkásságában a természet, a várostörténet, a helytörténet, a gazdaságtörténet együtt szerepel. A főkonzul útja Koltóra vezetett, ahol a magyar kezdeményezés révén felállított Petőfi-Szendrey bronzszobrot és kastélyban levő Petőfi Sándor Múzeum relikviáit tekintette meg. /Farkas E. Zoltán: Ismerkedő látogatás és elismerő oklevél-átadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./ A 85 éves Metz József hely- és művelődéstörténész Arad megyében született, 1940 óta él Nagybányán, a helység és környéke történetének kiváló ismerője, művelődési és turisztikai értékeinek kitartó kutatója lett. 1957-ben egyike volt az érmindszenti Ady Endre Emlékház létrehozóinak. 1990 után a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület kiadásában megjelenő EMKE Füzetek kezdeményezője és gondozója. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1998-ban Kun Kocsárd Díjjal ismerte el munkásságát. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./1999. november 20.
Göncz Árpád köztársasági elnök Senkálszky Endre színművésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának hat évtizedes művészi pályája elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat) kitüntetést, Benkő András zenetörténésznek és zenepedagógusnak a kolozsvári Protestáns Teológia nyugalmazott egyetemi tanárának pedig az erdélyi zenetörténet és zenepedagógia terén kifejtett kiemelkedő munkássága elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozza. A kitüntetéseket Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul adja át. /Magyar állami kitüntetés Senkálszky Endrének és Benkő Andrásnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./